Azt a meg�llap�t�st, hogy a c�p�k agressz�v �llatok, gondolom senki sem c�folja meg. Teh�t az ilyen l�nyekn�l a p�rosod�s is eg�szen m�sk�nt zajlik. Bizonyos c�p�k n�st�nyei izgat� �s „figyelemfelkelt�” folyad�kot bocs�tanak ki magukb�l a vizelet�kkel egy�tt. Erre a jelre figyelnek fel a h�m c�p�k, akik �ri�si sebess�ggel k�vetik a „nyomokat”, m�g meg nem tal�lj�k t�rsukat. M�s fajokn�l viszont egy id�ben egy helyen t�bb ivar�rett egyed gy�lik �ssze. Ilyenek p�ld�ul a p�r�lyfej� c�p�k is. A t�z �vesn�l id�sebb (ivar�rett) p�r�lyfej�ek ak�r �vtizedeken kereszt�l is egy �s ugyanazon a helyen gy�lekeznek. A c�p�k viszont nem versengenek egy n�st�ny�rt, s�t nem is harcolnak �rte. A „szertart�s” az �gynevezett ’k�rbe�sz�ssal’ kezd�dik, amikor is a h�m �s a n�st�ny szorosan egym�s mellet �sznak, addig, am�g ezek �ltal a mozdulatok �ltal nem ker�lnek �sszhangba egym�ssal. Ezt k�vetik a h�m kiss� er�szakosabb mozdulatai. Itt a n�st�ny kopolty�fed�it r�gcs�lja, er�teljesen beleharap az uszonyaiba, majd a kisebbik, a fark�n tal�lhat� r�szbe.  Mindez egy k�ls� szeml�l�nek �gy t�nik, mintha a h�m fel akarn� falni a n�st�nyt; pedig egy�ltal�n nem. Ezeket a „bevett” mozdulatokat csak az�rt csin�lj�k, hogy a n�st�ny megfelel� hangulatba ker�lj�n.
Kiss� meglep� t�ny, hogy m�s halfajokkal ellenben a h�m c�p�knak van p�rz� szerve. K�t ilyen szervv� alakult �t has�sz�j�nak bels� r�sze. Ezek k�z�l csak mindig az egyiket haszn�lja a kb. 20 percig tart� p�rosod�s sor�n.