Viszonylag nagy m�ret� delfinfaj, ak�r 4 m�ter hossz�ra is megn�het. Nev�t a borospalackra hasonl�t� sz�ja ("cs�re") alapj�n kapta, amit az els� n�vad�k orrnak n�ztek. A h�mek nagyobbak, mint a n�st�nyek. Vil�gszerte elterjedt a melegebb, szubtr�pusi �s tr�pusi tengerekben, de a meleg �ramlatok r�v�n �szakra �s d�lebbre, a m�rs�kelt �g�vben is el�fordulhat, a leg�szakibb popul�ci� Sk�cia partjain�l. Els�sorban a sek�lyebb, part menti tengerr�szeket kedveli, a kontinent�lis talapzat hat�r�ig. Gyakran l�that� �bl�kben �s lag�n�kban, s�t a nagyobb foly�kba is fel�szhat. A melegebb, sek�lyebb vizekben �l� delfinek kisebbek, mint az �szakiak. A floridai delfinek �tlagosan 2,5 m�ter, m�g a sk�ciai Moray Firth-n�l �l�k �tlagosan 4 m�ter hossz�ak. Nagyszer� �sz�, �ltal�ban 5-11 km/h-�s sebess�ggel haladnak, de k�pes felgyorsulni 35 km/h-ra is. Nem �gy alszanak, mint sok m�s eml�s. Egyes kutat�k szerint a k�t agyf�ltek�je felv�ltva pihen �s akt�v, m�sok szerint a viszont apr�, p�r m�sodperces alv�si peri�dusai vannak. Els�sorban halakkal, garn�l�kkal �s tintahalakkal t�pl�lkozik. A nagy t�megben egy�tt �sz� zs�km�ny�ra �sszehangoltan, csapatban vad�szik. Az emberekkel is sz�vesen "egy�ttm�k�dik", a hal�szhaj�kat tudatosan k�vetik a zs�km�ny rem�ny�ben. Egy delfin �tlagosan 6-7 kilogramm tengeri �llatot fogyaszt el naponta. Term�szetes ellens�gei a nagyobb c�p�k �s a kardsz�rny� delfinek lehetnek. Azonban ritk�n v�lnak zs�km�nny�, s�t, a c�p�kkal szemben sokszor maguk l�pnek fel t�mad�lag, kem�nyen megrohamozva �ket. Csatoltam k�peket is, ott van a k�pt�rban, van ami al� tettem ir�st is, ezzel is n�velve a tud�sotokat:), �s l�gyszi, ha szavaztok, ezt is vegy�tek figyelembe. Hogy milyen volt a plusz ir�s. K�szi: Lime